Az akvárium, ahol érthetővé válik az óceán

A Sea Life akvárium volt az első hely, ahol megbántam, hogy nem vittem magammal fényképezőgépet Ausztráliába. Ott sétáltunk a cápák és ráják tömegében, másutt medúzák és csikóhalak, krokodilok és pingvinek. És nekem ebből annyi maradt, amit a mobiltelefonommal sikerült fényképeznem. Nem baj, egyrészt van miért visszamenni (nem mintha amúgy nem lenne), másrészt pedig a galérián túl is van élet. Itt jegyzem meg, hogy Budapesten is van tenger alatti látnivaló, ahol nemrég jártunk is.

Ezt tudja a Sea Life akvárium

A tenger nem valami távoli, egzotikus látványosság, hanem egy működő rendszer, ami nagyon is eleven. Lüktet vagy elpusztul, a mi döntéseinktől függően. És ha van hely, ahol ezt a rendszert meg lehet érteni, az a Sea Life Melbourne.

Ez nem egy sima víz alatti állatkert, nem csak egy látványos hely, ahol cápákat nézegethetsz, miközben kortyolod a kóládat. Persze szimpla turistalátványosságként is élvezhető, időtöltésnek is kiváló, de nagyon komoly munka folyik a szemünk előtt. A természetvédelmi kutatások, fajmegőrzési programok a közönség bevonásával zajlanak, az élményalapú oktatásban pedig kisiskolástól egyetemistáig mindenki megtalálja a szintjét.

Kétségtelenül lenyűgöző látvány, ahogy látogatóként cápák alatt, krokodilok felett, teknősök között szinte részévé váltunk az akvárium életének. Emellett viszont lehetőségünk volt belehallgatni egy-egy előadásba is a hatalmas tartályok előtt. És kiderült, hogy a Sea Life oktatási programjai nem arról szólnak, hogy „látod, ez itt a bohóchal”. A fiatalok mély betekintést kapnak, sőt részt vesznek a munkában is: tengeri ökoszisztémákat tanulmányoznak, viselkedést figyelnek, adatokat gyűjtenek. Lehet, hogy végül nem lesznek kutatók vagy természetvédelmi aktivisták, de talán elkezdenek más szemmel nézni a világra.

Az akvárium persze nem csak az oktatási programjairól, hanem a gyakorlati munkáról is híres: itt végeztek a világon először sikeres mesterséges megtermékenyítést cápán, és részt vesznek veszélyeztetett fajok tenyésztési, illetve visszatelepítési programjaiban.

Ebből sem maradhat ki a nagyközönség: rendszeresen szerveznek parttisztításokat, edukációs kampányokat a műanyagszennyezésről, és már olyan programjuk is van, amivel a gyerekeket is bevonják a munkába, hiszen a tengeri élet fenntartása nem a „nagyok dolga”, hanem közös felelősség.